Soros György úgy véli, hogy az örökkötvények – vagy consolok, ahogy az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban nevezik ezeket az értékpapírokat – alkalmazásával az EU kezelheti a koronavírus-járvány és a klímaváltozás kettős válságát, amely jelenleg fenyegeti a világot. Véleménye szerint a consolok kedvező alternatívát jelentenek az EU költségvetésének növelésével szemben. Az Európai Bizottságnak olyan érdekes ötletként kellene kezelnie a consolokat, amely további megfontolásra érdemes.

A koronavírus eurózóna-gazdaságot érintő negatív hatása hosszan eltart majd?

Hosszabban, mint ahogy azt a legtöbb ember gondolja. Az egyik probléma az, hogy a vírus maga gyorsan terjed, és változtatja meg azt, ahogyan az emberi szervezetre támad. Ez sokkal nehezebbé fogja tenni a megbízható vakcina kifejlesztését.

Néhányan azt javasolták, hogy az EU-nak úgynevezett koronakötvényeket kellene kibocsátania. Ön az örökkötvények ötletét támogatja. Miért tekinti jobb megoldásnak az örökkötvényeket, és azok milyen kockázatokkal járnak?

Az európai közvélemény és politikai vezetőik nem ismerik eléggé az örökkötvényeket vagy consolokat – ahogy azokat szeretem hívni –, azonban a consolok jól ismertek az Egyesült Királyságban és az USA-ban. Mindkét országban hosszú múltra tekintenek vissza. Az Egyesült Királyságban többek között a Napóleon elleni háborúk és az I. világháború finanszírozására használták a consolokat. Az USA-ban pedig az 1870-es években vezették be azokat.

Érdekességképpen elmondható, hogy egy holland vízügyi társaság 1648-ban örökkötvényt bocsátott ki egy gát megjavítása érdekében. Emiatt a hollandokat lehet tekinteni az ötlet szülőatyjának. Több mint 350 év elteltével ezen kötvény után még mindig fizetnek kamatot, azonban az általános közvélemény nincs ennek tudatában. Akkoriban Hollandiát az áradások fenyegették, most a koronavírus és a klímaváltozás kombinációja még nagyobb veszélyt jelent.

Ahogy azt a neve is mutatja, az örökkötvény tőkerészét sosem kell visszafizetni, csak az éves kamatokat kell megfizetni. Egy ezermilliárd eurós kötvény 0,5 százalékos kamat mellett évente 5 milliárd euró költséggel járna. A consolokat nem kellene egyszerre értékesíteni, részletekben bocsáthatnák ki, hosszú távú befektetők, mint például biztosítótársaságok vásárolnák azokat, amelyek hosszú távú kötvényeket keresnek kötelezettségeik fedezésére. Ahogy a piacok jobban megismerik az új eszközt, a későbbi kibocsátások több vásárlót vonzanának, így végül a kötvény prémiumot kínálna. A mostani nagyon jó időszaknak tekinthető a hosszú távú kötvények kibocsátása szempontjából. Németország nemrégiben negatív hozammal bocsátott ki egy 30 éves államkötvényt.

Sajnos, az örökkötvényekre vonatkozó javaslatom összekavarodott a „koronakötvényekre” vonatkozó ötlettel, ami elmérgesítette az erről szóló vitákat. A két dolognak semmi köze nincs egymáshoz. A koronakötvényeket határozottan elutasították, és jó okkal, hiszen ahhoz a közösségiesítés egy bizonyos szintjére van szükség, ami egyszerűen elfogadhatatlan. Emiatt álltam elő a consolok ötletével. Az egyetlen közös kötelezettséget az éves kamatok fizetése jelenti, ami elhanyagolható mértékű. Évi ötmilliárd euró megfizetése biztosítaná azt az ezermilliárd eurós forrást, amire nagy szükség van. Ez egy elképesztően alacsony, 1:200-as költség/haszon rátának felel meg. A közösségiesítés ezen szintjét könnyedén el kellene fogadniuk a tagállamoknak egyhangú döntés, vagy a megoldást pártoló tagországok koalíciója révén.

Érthető módon az úgynevezett Fukar Négyek (Hollandia, Dánia, Svédország és Ausztria) minimális szinten akarják tartani az EU költségvetésébe történő befizetéseiket. Most azonban választás elé kerültek: vagy tovább ellenzik a consolokat, és elfogadják az EU-költségvetés kétszeresére növelését, vagy lelkes támogatóivá válnak a consoloknak, amelyek ha sikerrel járnak, 5 százalékkal emelhetik meg a közös költségvetésbe történő befizetéseiket. Arra sürgetem a Hansa Ligát és a holland közvéleményt, hogy fontolja meg, melyik alternatívát tekinti kedvezőbb megoldásnak.

Az örökkötvények, vagy ahogy hívja ezeket, a consolok kibocsátásának vannak jogi vetületei is?

Igen, vannak, és azok látszólag leküzdhetetlennek tűnnek. Az EU-nak meg kell őriznie az AAA hitelminősítői besorolását, különben a kötvények eladhatatlanok lesznek. Ehhez az szükséges, hogy az EU elégséges úgynevezett „saját forrással”, adóval rendelkezzen, amelyet ki lehet vetni az adósságszolgálat költségeinek fedezésére. Az adók kivetése elhúzódó folyamatnak számít, mivel minden egyes tagállamnak saját szabályai vannak, és egyes tagországokban, mint például Belgiumban ezek igen összetettek. Az adókivetés folyamata sok évet venne igénybe, emiatt vélem úgy, hogy a jogi akadályok látszólag leküzdhetetlennek tűnnek.

Van azonban megoldás. Az adókat csak meg kell alkotni, de azokat nem kell beszedni. Az adók megalkotása pedig csak néhány hetet, és nem néhány évet venne igénybe. Amint az adókat beiktatták, az EU kibocsáthatja az örökkötvényeket vagy consolokat. Az örökkötvényeknek óriási előnyük van azon kötvényekkel szemben, amelyeknek lejárati idejük van. Ahogy az elnevezésük is mutatja, az örökkötvények tőkerészét sosem kell visszafizetni, csak az éves kamatot kell megfizetni. Ahogy korábban megjegyeztem, ez az összeg olyan minimális, hogy azt a tagállamok könnyedén teljesíthetik. Ennek különösen vonzónak kellene lennie a Hollandia vezette Hansa Liga számára. Emiatt a Hansa Ligának az örökkötvények lelkes támogatójává kellene válnia. Németországban még mindig Angela Merkel a kancellár, ő az egyetlen ember, aki felül kerekedhet az ordoliberális eliten. Az ő támogatásukkal az Európai Bizottság egy olyan kívánatos alternatívának fogadhatja el a consolokat, ami megfontolásra érdemes, azonban nagyon kevés idő áll rendelkezésre. Egy korábban teljesen ismeretlen eszközt kell megérteni és bevezetni.

Ha elutasítják az örökkötvényeket, akkor mit lehet tenni?

Rendkívüli körülmények rendkívüli intézkedéseket tesznek szükségessé. Az örökkötvények vagy a consolok ilyen eszköznek számítanak. Azokat még megfontolni sem kellene normál időszakokban. Ha azonban az EU nem képes most ezt a lehetőséget megvizsgálni, akkor nem fogja túlélni azokat a kihívásokat, amelyekkel jelenleg szembesül. Ez nem elméleti lehetőség, ez lehet a tragikus valóság.

A koronavírus és a klímaváltozás nemcsak az emberek életét, hanem a civilizációnk fennmaradását is veszélyezteti.

Az Európai Unió különösen sérülékeny, mivel a jogállamiságon alapul, és a jog malmai lassan őrölnek. Ezzel szemben a koronavírus nagyon gyorsan és kiszámíthatatlan módon terjed.

Emiatt kell az EU-nak örökkötvényeket kibocsátania. Az olyan kötvények kibocsátása, amelyek költség/haszon rátája 1:200, elképesztő fiskális mozgásteret nyújt. Az örökkötvények révén megszerzett forrásokat nem a tagállamok Európai Központi Bankban meglévő részesedése alapján kell majd elosztani (fiscal key). A forrásokat azon tagországok kapnák, amelyek arra a leginkább rászorulnak. A pénz nagy része a dél-európai országokba jutna, mivel ezen államok vannak a legsúlyosabb helyzetben, és ezekben az országokban tudnának a források azokon az embereken segíteni, akik erre leginkább rászorulnak, és akikre a legnagyobb szükség van (például a nem regisztrált mezőgazdasági munkások). Ez részben már most is zajlik, azonban az elérhető források nagysága jelentősen megnövekedne.

Úgy látja, hogy a koronavírus-válság miatt egy új hidegháború alakul ki Kína és az USA között?

Az amerikai-kínai kapcsolatok hihetetlenül összetettek, nehéz azokat megérteni, mivel együtt kellene működnünk a klímaváltozás és a koronavírus elleni vakcina kifejlesztésében. Úgy tűnik azonban, hogy nem tudunk együttműködni, mivel már most verseny zajlik azért, hogy ki fogja kifejleszteni – és használni – a vakcinát. A tény az, hogy két nagyon különböző kormányzati rendszerről, egy demokratikusról és egy autokratikusról van szó, ami mindent nagyon megnehezít. Sokan azt gondolják, hogy szorosan együtt kell működnünk Kínával, azonban én nem vagyok híve ennek. Meg kell védenünk a demokratikus nyílt társadalmunkat. Ugyanakkor meg kell találnunk a módját annak, hogy miként tudunk együttműködni a klímaváltozás és az új koronavírus elleni küzdelemben. Ez nem lesz egyszerű. Együttérzek a kínai néppel, mivel egy diktátor, Hszi Csin-ping uralma alatt kell élniük. Úgy vélem, hogy sok tanult kínai elégedetlen emiatt, és az általános közvélemény is még mindig neheztel Hszi Csin-pingre, amiért a kínai újévig titkolózott a koronavírussal kapcsolatban.

A kínai soft diplomácia mekkora fenyegetésnek számít?

Egyértelmű számomra, hogy Hszi Csin-ping kormányzása alatt Kína fenyegetést jelent. Hszi egy diktátor, aki egy olyan rezsimet épített ki, amelynek irányelvei homlokegyenest szembenállnak azokkal az értékekkel, amelyekre alapozva az Európai Unió létrejött. Ez azonban még nem vált világossá sem az EU tagállamai, sem az üzleti élet vezetői előtt, különösen Németországban nem. Kínára csupán üzleti partnerként tekintenek, nem ismerik fel: azzal, hogy a fontos infrastruktúrájukat a kínai technológiától teszik függővé, a zsarolás és a szabotázs előtt nyitják meg az utat.

Az Egyesült Királyságra áttérve, a Brexit elkerülhető lett volna? Mit tehet és kellene tennie az EU-nak annak érdekében, hogy megakadályozza más tagállamok kilépését?

Ami a Brexitet illeti, azon már nincs értelme töprengeni, eső után köpönyeg. Az azonban egy fontos kérdés, hogy miként tudjuk megakadályozni azt, hogy más tagországok is kövessék a brit példát.

Különösen Olaszország miatt aggódom. Matteo Salvini, a Liga vezetője az eurózónából, illetve az EU-ból való kilépés mellett agitál. Szerencsére, a személyes népszerűsége csökkent, mióta kilépett a kormányból, azonban pártjának egyre több követője van. Mi maradna Európából Olaszország nélkül? Olaszország egykor a leginkább Európa-párti országnak számított. Az olaszok jobban bíztak Európában, mint a saját kormányaikban, és jó okkal tették ezt. A 2015-ös menekültválság idején azonban rosszul bántak Olaszországgal. Az EU kierőszakolta az úgynevezett dublini szabályok érvényesítését, ami minden terhet arra a tagállamra rótt, ahová a menekültek elsőként érkeztek. Emellett az EU nem ajánlott fel semmilyen pénzügyi tehermegosztást Olaszország számára. Ekkor döntöttek úgy az olaszok, hogy elsöprő többséggel Salvini Ligájára és az Ötcsillag Mozgalomra szavaznak. Nemrégiben pedig az állami támogatások szabályainak – Németországnak kedvező – lazítása volt különösen unfair Olaszországgal szemben, amely már eleve Európa betege emberének számított, majd aztán a koronavírus-járvány által leginkább sújtott tagországgá vált. 

Feladta reményeit?

Nem, távolról sem. Amíg az örökkötvényekhez hasonló ötletekkel állhatok elő, addig bizakodom.

Zárszó

Nem akarom bírálni a Fukar Négyek által kiadott nem hivatalos tervezetet, mivel az még azelőtt készült, hogy az örökkötvények vagy consolok előnye tudatosítva lett volna. A spanyol kormány április 23-án, az Európai Tanács virtuális ülésén javasolta ezt az ötletet, azonban azt megfontolás nélkül elvetették, mivel az örökkötvények kérdése összekeveredett a koronakötvényekével. Emiatt preferálom most már a consolok elnevezést. A consolok egyik előnye, hogy az általa bevont forrást nem a tagállamok Európai Központi Bankban meglévő részesedése alapján osztják el (fiscal key), hanem azok számára biztosítják, akiknek arra a legnagyobb szükségük van. A consolok másik előnye, hogy nemcsak a koronavírus, hanem a klímaváltozás elleni küzdelemben is segíthetnek. Ez lehetővé tenné az EU számára, hogy teljesítse polgárai elvárásait.

Ha az EU tagállamai csak a saját érdekeiket követnék, akkor az EU szétesne, és ennek mindenki a vesztese lenne. Szerencsére, a Fukar Négyek tervezete csak kifejti a kormányok – parlamentek által meg nem vitatott vagy jóváhagyott – nézeteit, valamint a kormányok megváltoztathatják álláspontjaikat, amikor megvizsgálják a consolok előnyeit. A consolok megadnák számukra azt, amit valójában szeretnének: egy olyan költségvetést, amely csak néhány százalékponttal növekedne. Emellett a consolokkal megelőzhető lenne a segélyekkel vagy hitelekkel kapcsolatos összes problematikus kérdés, amelyeket a Fukar Négyek tervezetének kezelnie kell. Továbbá a consolok a Fukar Négyek számára egy olyan dolgot is adnának, amiről úgy tűnik, ezek a tagállamok megfeledkeztek: az EU erősítését annak szétesése helyett. Az EU-nak a szolidaritás erőteljes kifejezésére van szüksége.